Eperfás vásártértől a PIAC KORZÓ-ig

Piac Korzó épülete (2024)
Forrás: facebook.com/janos.jusztinger (2024. január 22.)

Mikor hajnalban autók zajára, sátorvas zörgésre és kiabálásra ébred az ember, nem az az első gondolata, hogy megéri, mert harminc év múlva ez településtörténeti kutatás része lesz. A kilencvenes években minden péntek reggelem így indult. Ezekben az években a helyi piac az egyik legjelentősebb gazdasági vonzereje volt Sásd és a környékbeli települések lakosságának. Még nem voltak hipermarketek a közelben, ahol szinte mindent megkaphat az ember, ami a háztartás alapvető szükséglete. Különleges szabályok vonatkoztak akkoriban a piac közelében élőkre. Autóját például péntek délelőtt csak akkor tudta használni, ha előző este átparkolt egy közeli utcába. Amennyiben a jármű az utcában maradt, kereskedők által rögtönzött bemutató állványokká, polcokká alakultak át. Akkoriban még a fuvarosokkal is egyeztetni kellett arról, hogy piac napján csak délután megközelíthető a cím. Az eladók azt sem vették figyelembe, hogy baj esetén a területre ilyenkor mentő, vagy tűzoltóautó sem tud behajtani a keskenyre hagyott közlekedőtér miatt.

Piac a Kolozsvár utcában (1996)
Forrás: Sásdi Honismereti Szakkör (utólag színezett)

Az utcára lépve már potenciális vásárlónak éreztem magam, jobbnál-jobb akciókkal szólítottak le, hol lengyel, hol magyar nyelven. Törölközők, szerszámok, szőnyegek, hi-fi tornyok, bőr- (vagy annak tűnő) kabátok, edények, cipők, konyhai eszközök, ruhák, játékok sorakoztak a standokon. A kor stílusjegyei a Jessi farmer, latex nadrág, neon színű susogós melegítő, magas talpú cipő (Buffalo, Sonax), fröcskölt (mákos) póló, övtáska, tetoválós nyaklánc, makkos cipő, vállalkozó öltöny (türkiz és lila színben), Impulse és Malizia Uomo dezodorok voltak. A fedett piactér közelében már terjengett a sült hal és fokhagymás lángos illata. Hangosan üvöltött az éppen felkapott magyar előadó (pl. Zámbó Jimmy, Sipos F. Tamás, Ámokfutók) „Kazettás Nándinál”. Ekkor még magnó- (MC) és videokazettát (VHS) vásároltak az emberek. A mai fiatalok nem is értik ezt, ők már az azonnali, instant megoldásokhoz vannak szokva.

A sásdi kiskereskedelemben meghatározó szerepet töltöttek be a vásárok, piacok és a helyi iparosok, kereskedők. 

A település életében újabb mérföldkő érkezett el napjainkban, az új piaccsarnok építésével. Ennek apropójából az elmúlt 150 év történéseit tekintettem át a kereskedelem fejlődése szempontjából.

A sásdi vásár

A XIX. század végéig Sásd nem rendelkezett mezővárosi ranggal, így vásártartási joga sem volt. 1871-ben újra szabályozták a községek polgári jogállását, de a központi szerep, a gazdasági és társadalmi fejlődés még nem érte el a szükséges szintet. Egészen 1875-ig kellett várni ahhoz, hogy „A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister a Baranyamegyében kebelezett Sásd községnek megengedje, hogy ott évenkint május 7-én és September 1-én országos vásárok tartathassanak.”

A vásártér Sásdon ma három helyszínt is jelenthet. Az utóbbi időben a Tűzoltóság melletti teret értik ez alatt. A kicsit idősebbek a Kossuth Lajos utcából nyíló területre gondolnak. Az első, erre a célra kialakított vásártér azonban a „két híd közötti” terület, a Baranya csatorna és a malomárok által határolt rész, melyet korábban eperfákkal ültettek be. Gyerekként sokat hallottam a sásdi strandról, régi vásártérről, régi futballpályáról. Ezek mind egy helyen helyezkedtek el ott, ahol ma benzinkút, autómosó szennyvízkezelő-telep és ipari termelők telephelyei üzemelnek. 

Akkoriban külön terület szolgált a vásárban a szarvasmarhák és sertések felhajtására, ez pedig a malomárok és a település utolsó házai közti részen volt. Érthető, hogy a „Sümegi kovács” műhelye is ide települt. Ma ezen a területen autószerviz gumijavító műhely működik.

Forrás: geoshop.hu, Légifelvétel 1969

Általában azt mondjuk Sásdról, hogy az igazi fejlődést a Budapest-Pécs vasútvonal kiépítése hozta, ám az azt megelőző évben már katonai lóvásárt is tartottak településünkön, báró Normann őrnagy részvételével. Korábban „a gazdák olcsón voltak kénytelinek lovaikon túladni s a kincstár mégis drágán jutott azokhoz, — e mellett a minőség sem volt oly kifogástalan, mint a jelen esetben. E vásárok czélszerüsége bebizonyult a mondott alkalommal is” Természetesen a környékbeli vásártartó települések nem örültek sásd fejlődésének. 1890-ben ezt írta a Mohács és Vidéke című lap: „A beállott esős időjárás dacára várakozáson felül jól sikerült és bizonyságot tett vármegyénk hegyháti járásának a szarvasmarha tenyésztés terén tett előhaladásáról. 46 községből 271 kiállító 409 darab szarvasmarhát hajtott föl. A sásdi vásártér a legnagyobb vásár alkalmával sem látott olyan nyüzsgő embertömeget, mint a kiállítás napján, mert ezrekre ment a megjelentek száma, kik látni akarták, vajjon mily kincset rejt magában a hegyháti járás. A gazdasági egylet tiszti karán és egyéb előkelőségen kívül Szily László alispán is megjelent Sásdon a kiállítás megtekintésére.” 1924-ben írta a Pécsi Lapok: „Nagyméretű országos vásár volt hétfőn Sásdon, mely elvonta a pécsi vásár látogatóinak nagyobb részét. Amint ottani tudósítónk jelenti, mintegy 5000 falusi kocsi érkezett a vásárra és az állatkinálat rengeteg méreteket öltött.” 1927-ben már arra is engedélyt kapott településünk, hogy az évi három országos vásáron kívül további két országos állat- és kirakodóvásárt tartson. Ebben az évben Járási leventeversenyt is rendeztek a területen, tudjuk meg a Dunántúl című lapból. „A hegyháti járás leventeegyesületei junius 26-án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel Sásdon, a vásártéren létesített sporttelepen az ági fuvó-zenekar közreműködésével járási levente sportünnepélyt rendeznek. Belépődíj ülőhely 1 pengő, állóhely 50 fillér”  (mai áron kb. 1.200 és 600 Ft) volt. Ezt követően felgyorsultak az események településünkön, a környező megyeszékhelyekről autóbuszokat is indítottak a sásdi vásárok alkalmával.

Tornaverseny a vásártér melletti futballpályán, háttérben a strand kabinfala (n.a.)
Forrás: Sásdi Honismereti Szakkör (utólag színezett)

Sajnálatos módon a sok ember jelenléte vonzotta a tolvajokat, csalókat is. Rengeteg hír látott napvilágot, melyekben a vásárra érkezőket, vagy ott árusítókat meglopták, becsapták, bántalmazták. Akkoriban a lapok szinte minden vásár után beszámoltak bűncselekményekről. Általában italozás, dulakodás és rablás volt a bevett sorrend, de sajnos több haláleset is történt. A vásárok és a piacok is egyre erősödtek, a második világháború alatt mind jelentősebbé váltak. Még 1948-ban is fénykorukat élték, s a komlói iparosok is szívesen állították itt ki áruikat, annak ellenére, hogy ekkor még Sásdon élt a legtöbb kisiparos.

A nagyüzemek létrejöttével állami és szövetkezeti üzlethálózaton keresztül történt az áruellátás. Az állatvásárok szerepét átvette a felvásárlás, 1969-ben megszűnt az országos vásár településünkön. A funkció nélküli területen 1970-ben az Ásványolaj-forgalmi Vállalat (ÁFOR) töltőállomást létesített.

Húsz év elteltével Sásd gazdasági értelemben is magára talált. Bizonyítva többek között, hogy az áruforgalom szervezésében továbbra is szerepet kapott. Ennek felismerését jelenti az országos vásároknak 1989 nyarán történt visszaállítása. 

Még ebben az évben a Kossuth Lajos utcában kialakított vásártér adott helyet az állatvásárnak. A beruházás másfél millió forintba (mai áron kb. 38 millió Ft) került. A területet a sásdi Búzakalász Termelőszövetkezet ingyen adta a falunak. A tanácsnak az első vásáron 12.000 forint (mai áron kb. 300.000 Ft) helypénz bevétele volt, mely összeget hosszú ideig a vásártér karbantartására fordították. A következő vasárnapokon autóvásárt is rendeztek. A húsz év után újra megtartott vásáron igazi vásári hangulat kerekedett, 110 eladó kínálta "portékáját". A vásárlók papucsra, fakanálra, papagájra, hordóra, forrázó teknőre, törzskönyvezett kutyákra, szekrénysorra alkudoztak. Végeláthatatlan jókedvű embertömeg hömpölygött a vásártér frissen betonozott útján. 

Kossuth Lajos utcai vásártér (1989)
Forrás: Sásdi Honismereti Szakkör

Az idő múlásával azonban bebizonyosodott, hogy a terület messze esik a helyi lakosok útvonalától, s egyre kevesebb vásárló jelent meg. A vásárok lassan megszűntek, a búcsúk és utazó cirkuszok a Tűzoltóság melletti területen kaptak helyet.

Piac (hetivásár)

1885-ben a pécsi kereskedelmi és iparkamara Sásd községnek hetivásár engedélyezése iránti kérelmét pártolólag fogadta. Helyszíne ma már nem egyértelmű a lakosság többségének számára. 

Szent Imre / Szabadság utcai piactér épületének bontása (1973)
Forrás: Sásdi Honismereti Szakkör (utólag színezett)

Az első piactér a templommal szemben, az első iskola melletti kis téren volt. Lassanként a közeli épületeket is kereskedelmi funkcióval látták el. Megtalálható volt itt órás, könyvkötő, borbély, cipész, borkereskedő és pékség is. Idővel az épületek állaga erősen leromlott, majd le is bontották a menthetetlen üzleteket. 

A bontással párhuzamosan körvonalazódott egy új piactér építésének terve. Hosszas várakozás után 1975-ben elkezdték a volt TŰZÉP-telep széntároló depójának területén a nyilvános WC és fedett piactér építését. 

Fedett piactér (használatban: 1976-2003)
Forrás: Sásdi Honismereti Szakkör (utólag színezett)

Ez a mai Rákóczi út 26. számú társasház területe. A Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága 500.000 Ft (mai áron kb. 42 millió Ft) költségfedezetet biztosított a megvalósításra. A következő év nyarán ünnepélyes keretek között átadták az építményt, melyről az alábbi vélemény látott napvilágot: „Évszázadok után végre kulturált fedett, védett helyen árulhatják Sásd és a környék őstermelői mezőgazdasági terményeiket. A lakosság nagy ovációval, örömmel vette a fejlődésnek ezt az újabb létesítményét.” 

Forrás: geoshop.hu, Légifelvétel 1978

Az új hely azonban rövidesen kicsinek bizonyult, s egyre inkább akadályozta az átmenő közúti forgalmat. A 90-es évek elején az árusok már a Kolozsvár utcát is birtokba véve annak mindkét oldalán kipakoltak, sokszor még a Nagyvárad utcát is megszállták. 

Az érintett területen kialakult tarthatatlan, balesetveszélyes állapot megszüntetésére a Képviselő-testület 2002-ben arról döntött, hogy ideiglenes jelleggel a volt Gabonaforgalmi Vállalat területén lévő fedett színben helyezi el a piacot. A következő évben az Önkormányzat a tulajdonában álló ingatlant értékesítette, de a vevőt kötelezte a piactér további üzemeltetésére. 

Egészen 2012-ig működött ebben a formában a piac. Ekkor egy ellenőrzés során megállapították, hogy a területen folyó bontási munkálatok nem felelnek meg a balesetvédelmi előírásoknak. A piactéren folyamatosan fennállt a balesetveszély. Továbbá megállapították, hogy az ingatlanon tárolt nagy mennyiségű, lassan bomló hulladék között elszaporodtak a rágcsálók. A polgármester többször tárgyalt, és figyelmeztette a vállalkozót a hatósági előírások betartására, a szükséges munkálatok elvégzésére. Az önkormányzat egyeztetve az árusokkal, ideiglenesen, míg a piac vissza nem költözhet régi helyére, a Hősök terén található üzletsor mögötti parkolóban jelölte ki a piac helyét.

Szolgáltatóházak

Sásd első Szolgáltatóházát 1966-ban nyitották, melyben modern női- és férfi fodrászüzlet, kozmetika, fényképész és cipészműhely kapott helyet.

Az első szolgáltatóház (n.a.) Forrás: Sásdi Honismereti Szakkör

Húsz évvel később létesült a második sásdi szolgáltatóház, amely ma is ezen a néven ismert. Kivitelezője a Sásdi Költségvetési Üzem volt. A mintegy hárommillió (mai áron kb. 110 millió Ft) forintba kerülő létesítményben nyolc szakma képviselői kapnak helyet. A Gelka-szerviz mellett kárpitos, háztartási gép- és villanyszerelő, gépjármű-villamossági műszerész, valamint cipész, férfi fodrász, szabó és pedikűrös szolgáltatott.

Szolgáltatóház (1986) Forrás: Sásdi Honismereti Szakkör

1990-ben épült a „falu” harmadik szolgáltatóháza, az akkori fedett piactér gabonaforgalmi részén. Kilenc magánkereskedő nyitott üzletet, egyenként kb. 12 négyzetméteres területen. 

"Piactéri" üzletsor építése (1990) Forrás: Sásdi Honismereti Szakkör

A vállalkozók saját költségen, magánerővel építették ezeket a helyiségeket, s a területért később bérleti díjat fizettek a helyi önkormányzatnak. Kezdetekben az alábbi cikkeket kínálták a vállalkozók: horgász-vadász felszerelés, festék- és vegyiáru, barkács-kisbútor, cipőbolt, virág-ajándék, női divatáru, műszaki cikk- híradástechnika, méteráru-lakástextil és gépkölcsönző szolgáltatás is megtalálható volt itt.

A következő mérföldkő 1992-höz köthető. A Rákóczi úti parkolóba megérkeztek az előregyártott beton garázsok, amelyekből a szemünk láttára nőttek ki az üzletek. Fontos megjegyezni, hogy a terület továbbra is az Önkormányzat tulajdonában maradt, a vállalkozók a terület után fizették a bérleti díjat. Az üzletsor kialakítása már akkor ideiglenes szándékkal létesült. 

Hősök terei üzletsor építése (1992) Forrás: Sásdi Honismereti Szakkör

Első szolgáltatói a Margaréta fehérnemű, Suli-Módi, Könyv-Hanglemez-Kazetta, Elvira Butik, Pékáru-Vegyesbolt, Reggeliző-Étkező, Női Fodrászat, Sirály Könyv- és Nyomtatványbolt, Kamilla Drogéria, Kitti Divat, Virág-Bolt, Sport-Divatáru, Zsálya Gyógynövénypatika, Zöldség-Gyümölcs, Ékszer-Óra-Ajándék voltak.

Hosszú idő után 2005-ben került sor a  legújabb üzletház átadására. Ebben 8 üzlethelyiséget alakítottak ki, ebből az egyik 650 négyzetméter alapterületű. 

"Társasház Sásd" építése (n.a.) Forrás: Sásdi Honismereti Szakkör

Első szolgáltatók között a Takarékszövetkezet fiókja, drogéria és az akkor legjelentősebb magyar kiskereskedelmi üzletláncok egyike a CBA, melynek fő profilja az élelmiszerek és egyszerűbb háztartási cikkek árusítása volt.

A következő mérföldkő 2017-ben érkezett el a város életében. Az események sorát Dr. Jusztinger János - Sásd Város Polgármestere foglalta össze az ünnepélyes átadó ünnepség alkalmával (2024. május 18.).

"Köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat Sásd új városközpontjának átadó ünnepségére! 

Új városközpont – ízlelgessük kicsit a kifejezést. Mit is jelent ez számunkra, mit is jelent ez a város számára? Én azt gondolom, hogy ebben a beruházásban, amit ma átadni készülünk a sásdiak részére, minden, de tényleg minden benne van az elmúlt időszakból. Hosszú évek sok-sok öröme, bánata, megoldandó feladata, kérdése, megtalált válasza és eredménye. Mindaz, ami végigkísérte ezt a ciklust. A kevésből is sokat, sokszor a semmiből is valamit tenni. Azzal a célkitűzéssel vágtam neki a város vezetésének, hogy Sásdot járásszékhely rangjának megfelelő fejlődési pályára állítsuk. Ehhez szorosan hozzátartozott az új főtér megépítése is, egy modern városközpont létrehozása. A történet azonban mégsem itt kezdődik.

Hét évvel kell visszaforgatnunk a történelem kerekeit, egészen 2017-ig. Még az előző ciklusban, Rabb Győzőné Ibolya polgármestersége idején kezdődött meg a városközpont képét újrarajzoló projekt tervezése. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programok közül adott volt kettő, ami segíthet nekünk: a Helyi gazdaságfejlesztés és a Zöldváros kialakítása felhívások. Ekkor született az ötlet: Sásdon – különleges megoldásként, mindkettőt egyszerre megragadva – egyidőben, egy akcióterületen megvalósítva emeljünk egy olyan épületet, amely a helyi termelői piac otthona mellett a korábban már tradicionálisan itt működő kisvállalkozások otthona is lehet, egyben újítsuk meg a főteret is. Önkormányzatunk el is nyerte a két pályázatot. A támogatói döntés 2018 nyarán érkezett meg. A „Városközpont megújítása” című pályázatot illetően 214.999.891 forintról, a „Fedett piac megvalósítása Sásdon” című kiírás vonatkozásában pedig 149.977.548 forintról szólt, amely 2018-ban talán még elegendő is lett volna a megvalósításhoz. 

Aztán négy hosszú év telt el látszólag minden előrelépés nélkül. Az okokat, hogy miért kellett ennyi időt várni a startig, most már felesleges firtatni. Abban biztos vagyok, hogy mindenki, akinek feladata volt ezzel a beruházással az adott körülmények és a legjobb tudása szerint tett azért, hogy előrehaladjon és valósággá váljon a Boa Árpád mérnök úr tervein megálmodott impozáns városközpont. Ami tény: 2019 őszére a két projekttáblán kívül nem sok kézzelfogható eredményt mutathatott fel a beruházás. Sem elég pénz, sem kivitelező nem állt rendelkezésre.

Éppen ezért hivatalba lépésem napjától a képviselő-testülettel együtt kiemelt projektként kezeltük a kérdést: sokszorosan nehezített pályán, egy világjárvánnyal, annak minden negatív gazdasági hatásával a nyakunkban sem engedtük el, egy pillanatra sem. Nem is tehettük, hiszen sokan hittek benne. Hitt benne a megszületésénél is bábáskodó országgyűlési képviselőnk, Nagy Csaba, konzorciumi partnerünk, a vármegyei önkormányzat elnöke, dr. Őri László, a Hegyháti járás területfejlesztési biztosa, Junácski András, végül de nem utolsósorban, s ahogy telt az idő ebben tényleg csak bízhattunk, a sásdiak többsége is. 

Voltak nehéz napok, talán kilátástalannak tűnő pillanatok is, de sosem veszett el a hitünk a beruházás sikerében. Újraterveztünk, új közbeszerzési szakértőt fogadtunk dr. Harci-Kovács Kolos ügyvéd úr személyében, s megpróbáltuk a lehetetlent: egy akkor már két éve álló projektbe életet lehelni, találni egy kivitelezőt, aki akarja s képes is rá, hogy a rendelkezésre álló szűkös anyagi keretből megépítse mindazt, amit a terveken szerepelt. Időközben bezárt az ország, bezárt a világ, egyre inkább leállt a gazdaság, az önkormányzati képviselő-testületek sem működhettek, s úgy tűnt: nem fogunk tudni megbirkózni ennyi nehézséggel. Már-már úgy látszott, hogy nincs ember a Földön, aki ezt a beruházást a rendelkezésre álló forrásból megvalósítja. 

De három a magyar igazság, s ez itt is állt, harmadjára, 2021-ben már eredményes volt a közbeszerzési kiírásunk. Megvolt hát a nyertes kivitelező, a kaposvári székhelyű Investment Mérnöki és Fővállalkozó Kft., a startpisztoly mégsem dördülhetett el. Tudtuk, hiszen a nyertes vállalkozói ajánlatból egyértelműen kiderült, az évek nem teltek nyomtalanul: kőkeményen forráshiányos a projektünk. Majd’ 200 millió forint, az eredeti támogatási összeg több mint fele hiányzott a megvalósításhoz. Így fordultunk rá a 2021-es év végére, amikor maximálisan bízva országgyűlési képviselőnk lobbierejében, remélve a csodát is, közvetlen kormányzati segítséget kértem. Egyedi kormánydöntésért folyamodtam a megvalósításhoz szükséges pénzügyi támogatást kérve.

Míg a kérelem elbírálására vártunk, talán soha kockázatosabb, felelősségteljesebb döntést nem hozva lapot húztam 19-re: a Városházára hívtam a Hősök terei üzletsor vállalkozóit, és az önkormányzattal korábban kötött szerződéseiket felmondtam. Nem veszthettünk több időt, minden egyes nap súlyos százezrekkel, akár milliókkal drágította projektet. 2022 első hónapjaiban megindult hát a Hősök terei üzletek bontása, az érintett vállalkozóknak kártalanítást fizetett önkormányzatunk, s ők példás gyorsasággal és együttműködéssel találták meg átmeneti, ideiglenes működésük új helyszíneit városszerte, óriási áldozatot hozva a közösség érdekében. Ezúton is hálásan köszönöm nekik az egész város nevében! Minden nap, de tényleg minden nap azzal keltem, feküdtem, hogy megnéztem a Magyar Közlönyt, vajon ott szerepel-e Sásd neve, megszületett-e a támogatói döntés.

Több mint három hónap telt el így; végül 2022. március 28-án késő este következhetett a történelmi bejelentés: az 1207/2022. (III.28.) Korm.határozat alapján a városközpontot megújító projektünk többlettámogatási igényét egyedi kormánydöntéssel jóváhagyták. 188.610.481 forint többletforrást nyertünk így el, amely a korábbi 364.977.439 forinttal együtt immár – ugyan még mindig szűk keretek között, de – biztosította a Zöldváros-Piac beruházás megvalósítását. Soha korábban nem volt példa ilyen döntésre Sásd történetében. Sikerült hát! 2022. május 6-án hatályba lépett a vállalkozási szerződés, a kivitelező birtokba vette a munkaterületet.

Piac Korzó épülete (2024)
Forrás: facebook.com/janos.jusztinger (2024. január 22.)

Sok víz lefolyt időközben nem csupán a Dunán és a Baranya-csatornán, de még ennek az épületnek a tetején is, és most, szinte napra pontosan két esztendővel később itt állunk, hogy átadjuk az elkészült beruházást. Egy olyan projektet fejeztünk ezzel be, amely találóan példázza a közös célokért való tényleges összefogást, közös cselekvést. Mindazt, ami Sásdot az elmúlt időszakban egyre inkább jellemzi. Egy olyan projektét, ami történelmi jelentőségű lépés a város életében. Amelynek eredményeként valóban, arculatában is város lehet a városból, város az átutazó számára is, város a városlakónak is.

A „Fedett piac megvalósítása Sásdon” és a „Városközpont megújítása Sásdon” című projektek összeházasítása nyomán elkészült a csarnokhoz szervesen kapcsolódó üzletsor, 13 darab átlagosan 30 négyzetméteres új üzlethelyiség kialakításával, valamint megvalósult az új épület környezetének rendezése is. Az üzlethelyiségek kialakításánál fontos szempont volt a gazdaságos üzemeltetés és a fenntarthatóság biztosítása. A hőszivattyús hűtés-fűtés energiafelhasználását a napelemekkel megtermelt áram teszi költséghatékonyabbá. A piaccsarnok előtti tér teljesen megújult: sétányokkal, ülőpadokkal, kis színpadtérrel, csobogóval igazi korzóvá alakult. Korzóvá, amely szótári fogalma szerint mindig is, már a történelmi időkben is egy adott település közösségi életének centrumát jelentette a városközpontban az ott található üzletekkel: ideális hely az embereknek séta, pihenés, társalgás vagy bevásárlás céljából. A piaccsarnok környezetében új díszfákat, a Dózsa György utcába új fasort ültettünk. A Zöldváros-Piac beruházás sokkal, de sokkal többet jelent számunkra a projekttáblákon szereplő soroknál és a felsorolt fejlesztéseknél. Benne van a múlt minden emléke a Szoborkert melletti térről, jelentse az éppen egy fontos városi ünnepség, fiatalkorunk emlékezetes nyárestéit, vagy éppen a 90-es évek elején induló vállalkozóink első bátor lépéseként nyitott üzletének helyét. 

Piac Korzó épülete (2024)
Forrás: facebook.com/janos.jusztinger (2024. január 22.)

Ez a projekt lett a korona a városközpont megújítását célzó valamennyi fejlesztésünkön. Amíg készült sem ültünk a babérokon: átadtuk a teljesen felújított Dózsa utcát, a hivatalhoz és az időközben kapuit ugyancsak megnyitó csodaszép uszodához vezető főutcánkat, ahol nyertes pályázatunknak köszönhetően mindkét oldalon teljes hosszában új térköves járda épült, néhánytíz méterre innen elkészült a bölcsődénk, új városközponti parkolót alakítottunk ki, járdát építettünk az óvoda biztonságos megközelítése érdekében. Új TOP Pluszos nyertes pályázataink részeként hamarosan a Hősök tere Szoborkert felőli része is megújulhat. Éppen tegnap érkezett a jó hír, hogy megindíthatjuk a szintén a városközpontban helyet kapó új egészségházunk építését célzó közbeszerzési eljárást, így nemsokára lerakhatjuk ennek alapkövét is. Közben a képviselő-testület támogatásával, jelentős önerős forrásokkal is hozzájárultunk a város centrumának fejlesztéséhez. Így lett az álomból valóság, az egymásra épülő, tudatosan tervezett projektekből valódi városi arculata otthonunknak.

A végszó nem lehet másé, mint a köszöneté. Köszönet illet mindenkit, aki bármely követ is megmozgatott terveink megvalósításának sikere érdekében. Köszönöm országgyűlési képviselőnknek, konzorcium partnerünknek, a vármegyei önkormányzatnak és hivatalának, a képviselő-testületnek, a tervezéstől a kivitelezésig a projekten munkálkodóknak. Köszönöm a sok önkéntes sásdi civil segítőnek is, akiknek áldozatos munkájára mindig elsőszóra számíthattunk. 

Kívánom, hogy az elkészült Piac Korzó hosszú ideig szolgáljon a sásdiak örömére és megelégedésére, legyen igazi élettel teli szíve városunknak!"

Dr. Jusztinger János

Sásd Város Polgármestere

Írta: Urvald Péter

Köszönet a nyelvi támogatásért Horváthné Szabó Évának

Felhasznált irodalom:

Sásd. Sásd, 1982, 329-331, 376, 548, 
Emberformálás Sásdon: 1796-1996: A sásdi plébánia és iskolakörzet története. Sásd, 1996, 112, 117.

Korabeli sajtóanyag:
Pécsi Figyelő, 1881. június 4., 4.: Hegyhát május végén
Budapesti Közlöny, 1885. február 4., 1.: A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister
Tolnamegyei Közlöny, 1896. augusztus 30., 5.: Két veszélyes betörő
Pécsi Napló, 1898. augusztus 31., 5.: Czigányok maguk között
Pécsi Figyelő, 1898. november 8., 6.: § Két cigánykaraván harca
Mohács és Vidéke, 1890. június 8., 3.: Szarvasmarha szemle Sásdon
Pécsi Közlöny, 1906. augusztus 19., 7.: Elfogott vásári tolvajok
Pécsi Lapok, 1924. szeptember 3., 3.: Nagyméretű országos vásár
Kis Újság, 1927. január 27., 4.: SÁSD
Dunántúl, 1927. június 26., 7.: Járási Leventeverseny Sásdon
Dunántúl, 1928. május 6., 8.: Sásdi vásár
Dunántúl, 1928. május 8., 7.: 3199 állatot hajtottak fel
Budapesti Hírlap, 1931. március 6., 14.: Olasz vevők a sásdi vásáron
Friss Újság, 1932. szeptember 1., 4.: Parisba szállítják a sásdi vágólovakat
Budapesti Hírlap, 1932. szeptember 30., 10.: Sikerült a sásdi vásár
Dunántúl, 1933. április 30., 5.: A hegyháti járás hatvankét községe iható jó viz nélkül
Friss Újság, 1936. szeptember 4., 7.: Nagy forgalom a sásdi vásáron
Dunántúli Napló, 1949. május 5., 5.: Kupecek nélkül is áll a vásár...
Szabad Száj, 1950. január 19., 3.: Bicskanyitogató hasonlatok: Megszakadt, mint a sásdi vásár
Dunántúli Napló, 1966. július 23., 5.: Sásdon új szolgáltatóházat építettek
Dunántúli Napló, 1970. április 11., 4.: Elmaradnak a vásárok Sásdon
Dunántúli Napló, 1970. április 29., 4.: A május 7-re hirdetett sásdi vásár elmarad
Dunántúli Napló, 1973. július 28., 5.: Új piactér Sásdon
Dunántúli Napló, 1974. március 14., 3.: Sásd, az "emeletes" nagyközség
Dunántúli Napló, 1976. április 15., 3.: Mit hoz az ötödik ötös megyénk nagyközségeinek?
Dunántúli Napló, 1983. február 24., 1.: Sasd nagyközség Helyzete, jövője
Dunántúli Napló, 1984. augusztus 10., 4.: Szolgáltató ház épül
Dunántúli Napló, 1989. július 22., 10.: Rendezvények Ma - húsz év szünet után
Dunántúli Napló, 1989. július 28., 4.: Kitelepítik az állatpiacot
Dunántúli Napló, 1989. augusztus 3., 4.: 20 év után ismét van vásár Sásdon
Sásd és Vidéke, 1989. szeptember., 6.: Emlékeket ébresztő Könyvtár, 17.: Új helyen a vásár
Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember 17., 4.: Több mint negyvenen szorgoskodtak tegnap
Sásd és Vidéke, 1990. Helyhatósági választások különszám, 13.: Üzletsor a piactéren!
Új Dunántúli Napló, 1990. december 6., 7.: Mi épül a Piactéren?
Sásd és Vidéke, 1991. szeptember, 16.: Valami elkezdődött...
Sásd és Vidéke, 1991. december, 16.: Senselektrik Kft. avagy Samsung bolt?
Sásd és Vidéke, 1992. március, 9.: Méteráru, rövidáru, lakástextil
Sásd és Vidéke, 1992. november, 8.: Fedél alatt az új Zöldség- és gyümölcsbolt
Sásd és Vidéke, 1994. május, 19.: Körkép
Új Dunántúli Napló, 1996. május 2., 11.: VÁROSAINK
Új Dunántúli Napló, 2002. február 14., 4.: A piac nem lehet közúti akadály
Sásd és Vidéke, 2002. szeptember-október, 2.: Önkormányzati Híradó
Sásd és Vidéke, 2006. március-április, 3.: Polgármesteri beszámoló
Sásd és Vidéke, 2012. március-április, 2.: Polgármesteri Híradó