Sásd Anno

Gyerekkori emlék — és ami mögötte volt. Május 1-jén Sásdon minden a helyén volt.  Legalábbis úgy tűnt.  A sportpálya salakján vonultunk, a vörösre festett kerítés mellett mentem apámmal. A zászlók hullámoztak — piros-fehér-zöldek és azok a másfajta pirosak, amelyek akkor még természetes részei voltak a világnak. Május 1-jei felvonulás a sásdi sportpályán, ünnepi tömeg (1986) A képen minden rendben van. Sorok, zászlók, emberek — mintha egy gondosan megszervezett világ lenne. És valóban az volt. Csak éppen nem teljes. Én egy kis magyar zászlót szorongattam. A tribün két oldalán magasra tornyozott hangfalak recsegtek, valaki beszélt, aztán zene szólt. A levegőben friss fű illata keveredett a salakporral, amit a tömeg felvert. Gyerekek futkostak, lufik lebegtek, nevetés szállt. A világ egyszerű volt és érthető. A ...

 

Így nevezik, amikor egy esemény pillanatnyi körülményei hosszútávon rögzülnek. Ilyen volt, amikor 1993-ban a Walt Disney bemutatja című műsor keretében megszakított Kacsamesék rajzfilm rögzült. A rajzfilmet Antall József miniszterelnök halálának bejelentése miatt szakították meg.  A sokkoló hírekről régen mozik filmhiradóiból, televíziós hírműsorokból, ma már leginkább az internetről értesülünk.  A filmszínházak rengeteg változáson mentek keresztül a múlt században. A világon szinte mindenhol a latin kinézisből származtatott szó volt a névadó, ez alól kivétel az angol movie és a magyar MOZI. A kifejezést Heltai Jenő az 1907-ben írt „ Dal a moziról ” című kupléjában használta először. A szó hamar meghonosodott és kiszorította a hosszú mozgófényképszínház kifejezést. A változásokat mi sem mutatja jobban, mint a sásdi intézmény elnevezései: Apolló, Uránia, Petőfi, végül az Alkotmány neveket viselte. Akkoriban nem kellett bemutatni a helyieknek Preller Nándort, aki a Pécs-Baranya...

Piac Korzó épülete (2024) Forrás: facebook.com/janos.jusztinger (2024. január 22.) Mikor hajnalban autók zajára, sátorvas zörgésre és kiabálásra ébred az ember, nem az az első gondolata, hogy megéri, mert harminc év múlva ez településtörténeti kutatás része lesz. A kilencvenes években minden péntek reggelem így indult. Ezekben az években a helyi piac az egyik legjelentősebb gazdasági vonzereje volt Sásd és a környékbeli települések lakosságának. Még nem voltak hipermarketek a közelben, ahol szinte mindent megkaphat az ember, ami a háztartás alapvető szükséglete. Különleges szabályok vonatkoztak akkoriban a piac közelében élőkre. Autóját például péntek délelőtt csak akkor tudta használni, ha előző este átparkolt egy közeli utcába. Amennyiben a jármű az utcában maradt, kereskedők által rögtönzött bemutató állványokká, polcokká alakultak át. Akkoriban még a fuvarosokkal is egyeztetni kellett arról, hogy piac napján csak délután megközelíthető a cím. Az eladók azt sem vették figyelembe...