Vakuemlék

Így nevezik, amikor egy esemény pillanatnyi körülményei hosszútávon rögzülnek. Ilyen volt, amikor 1993-ban a Walt Disney bemutatja című műsor keretében megszakított Kacsamesék rajzfilm rögzült. A rajzfilmet Antall József miniszterelnök halálának bejelentése miatt szakították meg. 

A sokkoló hírekről régen mozik filmhiradóiból, televíziós hírműsorokból, ma már leginkább az internetről értesülünk. 

A filmszínházak rengeteg változáson mentek keresztül a múlt században. A világon szinte mindenhol a latin kinézisből származtatott szó volt a névadó, ez alól kivétel az angol movie és a magyar MOZI. A kifejezést Heltai Jenő az 1907-ben írt „Dal a moziról” című kupléjában használta először. A szó hamar meghonosodott és kiszorította a hosszú mozgófényképszínház kifejezést. A változásokat mi sem mutatja jobban, mint a sásdi intézmény elnevezései: Apolló, Uránia, Petőfi, végül az Alkotmány neveket viselte.

Akkoriban nem kellett bemutatni a helyieknek Preller Nándort, aki a Pécs-Baranyai Vendéglősök Ipartársulatának alelnöke volt 1910-ben. Ő építtette a mai Petőfi és Szent Imre utcák sarkán található épületet. Eredetileg vendéglő- és szállodaként üzemelt a hozzá tartozó mészárszékkel együtt. 

Az 1920-as évek elején Melles György az Iskola-köz melletti raktárhelyiségében némafilmeket vetített – kísérleti jelleggel. A próbálkozás nem hozott átütő sikert. Néhány év után fel is adta tevékenységét. Preller felismerte a mozgóképszínház iránti igényt és jól menő szolgáltatásait mozival egészítette ki. 1925-től vált rendszeressé a mozielőadás. A 200 ülőhellyel berendezett (nagyjából 15m*8m alapterületű) nézőtér évente 15-20 egyéb rendezvénynek is helyet adott. Ekkor a terem lejtését még fából ácsolt dobogó adta, amit nyári szünet idejére elbontottak. Ezt társadalmi munkában végezték az ácsok, asztalosok, segítők, akik esetleg pár belépőjegyet kaptak fizetségül. A kor sajátossága volt, hogy a mozik kötelesek voltak a Magyar Film Iroda Rt. anyagait vetíteni, mely egészen 1944 végéig készítette heti aktualitásokat bemutató, ismeretterjesztő filmhíradóit. 

A Magyar Híradó főcíme Forrás: Nemzeti Filmintézet, nfi.hu

A Sásdi Apolló Mozivállalat áldozatot is hozott azért, hogy a helyi kultúra fellegvára lehessen. Egy előadásának bevételét például, 200.000 koronát (mai áron kb. 18.000 Ft) a harangalapnak adományozták. A következő években számtalan program helyszíne is volt a nézőtér. Volt itt tisztújító iparosgyűlés, sásdi iparosok és kereskedők körének táncestélye, Szociális Misszió Társulat nagyszabású kultúrestje, Arcképleleplezési ünnepély, Főszolgabírói jubileumi ünnepség, Szabadság ünnepe, Eucharisztikus díszgyűlés. Sok-sok fellépő fordult meg itt, többek között a királydíjas Pécsi Dalárda, Murgács Kálmán országos hírű dalköltő, Varga Kálmán artista, Vékes István vándorszíntársulata és Szőke Szakáll Vonós Négyese. 
1933-ban az ingatlan a Sásdi Hitelszövetkezet tulajdonát képezte, üzemeltetője vitéz dr. Keszthelyi Zoltán volt. Az első jelentős technikai változás is ekkor valósult meg. A kaposvári rádiócég hangos mozifelszerelésre kapott megrendelést Sásdról. A cég, a laboratóriumában teljesen újonnan készített berendezést le is szállította és a mozi várakozáson felüli szép és tiszta hanggal folytathatta működését. Szakvélemények szerint egyike volt az ország legjobb vidéki berendezéseinek. Az intézmény ettől kezdve az Apolló Hangos Mozi nevet viselte. 

Forrás: Dombóvár és Vidéke (1934. június 23.)

Hosszas tárgyalások után sikerült a Metro cég nagy slágerfilmjeit lekötni. A mozi vezetősége figyelt rá, hogy Sásd minden társadalmi rétegének igényeit kielégítse. Voltak napok, amikor egy filmet három időpontban is vetítettek. Továbbá tűzrendészeti okokból a nézőtér befogadóképességét 200 helyett 187 főben maximalizálták.
1941-től Földényi Ádám vette át az üzemeltetést, s a mozi Uránia Mozgó Sásd néven szerepelt a dokumentumokban. Ebben az időben a vármegye vidéki filmszínházainak csak a fele volt normál filmes (nem keskeny) mozi. 

Bár a sásdi üzem jó állapotban maradt fenn, a háború mégis rányomta bélyegét a filmkultúrára. 1945-ben a Sásdi Katonai Parancsnokság utasította a főjegyzőt a mozgókép üzem azonnali helyreállítására. Pár hét múlva Sásd felett egy B17-es amerikai bombázó repült, majd néhány perc múlva a település melletti réten landolt. A gép 10 fős legénysége komoly sérülések nélkül megúszta a kényszerleszállást. A két pilótát az orosz parancsnokságon hallgatták ki, ahol az egyikük taxit kért, hogy Bariba menjen, mert estére mozijegye volt. Felvilágosították, hogy Magyarországon szálltak le, és taxi nincs. Két éjszakát töltöttek településünkön. Elutazásuk előtt az oroszok sásdiak részvételével ünnepséget rendeztek a tiszteletükre a moziban. 
 
Az épület keleti homlokzata (n.a.) Forrás: korabeli képeslap, mesterséges intelligenciával javítva

Lassan visszatért az élet a mindennapokba. Bár az épület állapota igencsak leromlott, a Pécsi Nemzeti Színház vendégszereplési sorozatát is itt kezdte. Ekkor már tervben volt egy kultúrház építése, melybe színháztermet is terveztek. Igaz, a mozi állapotán nem javított volna, de jelentős kulturális fellendülést reméltek tőle. A helyiek ismerik a „kulturgödör” kifejezést, amely jelzi, hogy a beruházás meddig jutott el. 
1954-ben a település vezetői nagy hangsúlyt fektettek a kulturális feladatok megoldására is. A Petőfi Mozgó mellett a könyvtár és a kultúrház munkáját is a községi tanács koordinálta az oktatási és népművelési bizottság bevonásával. Ekkor jelentek meg a közösségi nevelés első próbálkozásai. A gyerekek 19:00 óra után csak a szülők kérésére és írásbeli engedélyével vehettek részt esti rendezvényeken. A hétköznapi mozilátogatást teljesen megtiltották és bevezették a vasárnap délelőtti matinét. 
1957-ben a MOKÉP üzemeltetésében szélesvásznú filmeket kezdtek vetíteni.  Havonta 4.200 fő látogatta a mozit, további 350-en a matinét. Hetente hét filmet vetítettek (öt vetítési napon).  

Az épület északi homlokzata (n.a.) Forrás: korabeli képeslap, MI-vel javítva

A technológiai fejlődés eredményeként a Magyar Televízió is működésbe lépett. A szabadság-hegyi TV-állomás hetente három nap adott műsort. Hazánkban az első, lakosság számára elérhető televíziókészülék az Orion AT 501 volt. Korabeli ára 5.500 forint (mai áron kb. 1.000.000 Ft). Hamarosan bevezették a havi 50 Ft (mai áron kb.: 8.000 Ft) kötelező előfizetési díjat. 

1959-ben a Misina-tetőn elhelyezett adó révén, Pécsen és környékén is lehetett venni az adásokat. 

TV adótorony a Misina tetőn (1972) Forrás: Fortepan

vetkező évben heti ötre emelték az adásnapok számát, hétfői és pénteki szünettel. Emellett a mozi is fejlődött, népszerűsége változatlan maradt. Üzembe helyeztek egy második vetítőt is, így a filmtekercsek cseréje már nem járt zavaró szünetekkel. 
1964-ben Rostás Dezső és nyolctagú kollektívája évek óta lottózott, heti 180 szelvénnyel. Négyes találatot értek el, összesen 163 000 forintot (mai áron kb. 20.000.000 Ft) nyertek. A lottónyeremény kifizetésére is a sásdi moziban került sor. A kollektíva tagjai nem sokkal korábban nagyképernyős (53 cm) Duna televíziót (mai áron kb. 700.000 Ft) nyertek.
A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat 1965-ben felújítatta a mozit. A teljesen korszerű nézőtér falait egészen a mennyezetig különböző anyagú „hangelszívó” burkolattal borították. A beruházás másfél millió forintba került (mai áron kb. 175.000.000 Ft). Az intézmény Alkotmány Filmszínház néven működött tovább. 

A sásdi mozi előtere (cc. 1967) Forrás: Művelődési Tájékoztató (MI-vel javítva)

A Televízió előfizetők száma közben elérte az egymilliót. Az Orion gyár bemutatta színes televízió készülékét. A televíziós adás hetente hat napra emelkedett. 1969-ben sugározták az első színes műsort. Televízióval már minden második család rendelkezett, de a mozik még mindig fontos szerepet töltöttek be. A Tanácsköztársaság ötven éves évfordulója alkalmából megyei díszünnepséget tarottak Sásdon, az Alkotmány Filmszínházban. A székeken az 50. évforduló tiszteletére új kiadású Sásd és Vidéke című újságokat helyezték el. 
1972-re a Televízió előfizetők száma elérte a kétmilliót. A „legnézettebb” hazai készítésű műsor: a “Ki mit tud?” volt. 100 háztartásra 66 televíziókészülék jutott.
Az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója 1976-ban kezdte meg működését. A színes tévék forgalma egy év alatt megháromszorozódott. A Color Star készülék 20.300 (mai áron 1.350.000 Ft), a Munkácsy 26 ezer forintba került (mai áron 1.730.000 Ft lenne).
1979-ben A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat sorozatot állított össze KISZ-korosztályú fiatalok számára. A filmsorozat öt alkotásból állt, és  a KISZ alapszervezetektől igényelhető bérletekkel Baranya városaiban és Sásdon is megtekinthetők voltak a filmek.
Az 1983-as mozirekonstrukció keretében modern vetítőgépekkel szerelték fel a sásdi gépházat, nyolcszázezer forint értékben (mai áron kb. 35.000.000 Ft). A mozi üzemeltetése Jusztinger Jánoshoz, a Művelődési Központ vezetőjéhez tartozott. 
A televíziózásban megszülettek az első regionális adások. Pécsett hétfőnként rendszeresen sugárzott a városi televízió, bár egy ideig áramtakarékossági okokból korlátozni kellett az adásidőt. Az esti műsor – átmenetileg – csak 22 óráig tarthatott, a délelőtti sugárzás – az Iskolatelevízió kivételével – elmaradt. Hamarosan engedélyezték a külföldi származású árucikkek reklámozását is. A háztartásokban ekkortájt kb. 300 ezer képmagnó (VHS) működött; a 18–19 évesek 70%-a rendszeresen videózott.
1987-ben Bakán Ferenc mozigépész KIVÁLÓ MUNKÁÉRT kitüntetést kapott. Egyre több lehetőség volt Sásdon a közösségi mozizásra.  A hagyományos filmszínház mellett működött a Videó Mozi, a Klub Mozi és a Kertmozi (sásdi nyári szabadtéri mozi), mely 1988-ban a Filmszínházzal azonos filmet vetített. 

Az épület keleti homlokzata a nyolcvanas években Forrás: Honismereti Szakkör gyűjteménye

1989-ben végre műsornap lett a televízióban hétfő is. A havi előfizetési díjat 80-ról 100 Ft-ra (mai áron kb. 2.500 Ft) emelték. A helyi kábeltévé (parabola) kiépítése iránti igényt a Művelődési Központ karolta fel, ők vállalták az igényfelmérés elvégzését. A beruházás 3,181 millió forintból (mai áron kb. 80.000.000 Ft) valósult meg, családonként 5.500 Ft (mai áron kb. 135.000 Ft) volt a bekötési díj. Sásdon a Rákóczi 20. és a Deák tér 1., 2. ,3. számú épületeiben öt tévécsatorna volt fogható.

A sásdi kábeltelevízió működésének kezdeti csatornakínálata (1989)

Az év utolsó napjait szinte az egész ország a készülékek előtt töltötte. Az MTV történelmi eseményeket, a romániai Ceausescu-rendszer összeomlását közvetítette egyenes adásban. 
Az első Videotékára sem kellett sokat várni. 1990 végén a Szolgáltatóházban 100 film közül lehetett válogatni, 24 órára 75-100 (mai áron kb. 1.500-2.000 Ft) díjon. Egy éven belül a piactéren is nyitott kölcsönző, Videovarázs néven.
A Vagyonátadó Ügynökség és a sásdi képviselő testület döntése alapján a mozi épületét és berendezését a sásdi önkormányzatnak adták. Akkori üzemeltetésével évi 400 ezer forint (mai áron kb. 4.700.000 Ft) veszteséget termelt. Az év végéig hetente három helyett kettőre csökkentették a vetítések számát, egyúttal pályázatot írtak ki a további, moziként való működtetésre, bérleti díj nélkül. Sajnos az üzemeltetésre kiírt pályázat nem járt sikerrel, a vetítéseken csupán 13-16 fő vett részt. Gazdaságosan nem volt üzemeltethető, így 1993. március 1-től megszűnt a sásdi mozi. További működése évente 650.000 forint (mai áron kb. 6.200.000 Ft) veszteséget termelt volna. 

A mozi bejárata a nyolcvanas években Forrás: Honismereti Szakkör gyűjteménye

A helyi televíziós műsor beindításához újabb technikai eszközökre volt szükség. Az SVHS videomagnó 140.000 (mai áron kb. 1.600.000 Ft) körüli áron volt beszerezhető. Ezen kívül videoerősítő és számítógép beszerzése vált szükségessé, utóbbi a képújsághoz. A szolgáltatás eléréséhez 70 Forint (mai áron kb. 800 Ft) havidíjat kellett megfizetni. Egy éven belül 80 forintra (mai áron kb. 950 Ft) emelték a díjat, emellett az HBO csatorna igényfelmérése is megkezdődött. 1993-ban már lehetőség nyílt a kábeltelevízió helyi csatornáján leadni a szoboravatáson (Pieta) készült, szerkesztett videofelvételt. Az HBO értesítése alapján csatornájuk 740 forintért (mai áron kb. 6.000 Ft) lett volna elérhető.


A mozi vetítőterme jelenleg (2024) Forrás: saját kép

1994 őszén a sásdi képviselő testület önálló napirendi pontként tárgyalta a mozi üzemeltetésével kapcsolatos kezdeményezést. A beadványon 406 aláírás szerepelt, köztük mindössze 59 felnőtt. Az önkormányzat anyagi nehézségei miatt nem tudta a mozit újból üzemeltetni, de továbbra is fenntartotta azt az ajánlatát, hogy az új üzemeltetőnek sem a helyiségekért, sem a gépekért nem kell bérleti díjat fizetnie. Ennek szellemében sokadszorra is meghirdette üzemeltetésre az épületet.
Az Országgyűlés 1995-ben elfogadta a médiatörvényt, melynek legfontosabb eleme, hogy létrejött a közszolgálati, illetve a kereskedelmi televíziók kettős rendszere. Már ekkor elözönlötték a reklámok a csatornákat, egyúttal egyre több lett a barterszerződés, amikor a gyártó nem pénzt, hanem reklámidőt kapott a műsorért; ilyen szerződés jött létre többek között a Walt Disney-filmek amerikai forgalmazójával.
1997-ben újabb videotéka nyílt Sásdon, ezúttal a Könyvtárban, Art Videotéka néven. Ugyancsak a Művelődési Ház épületében került sor a helyi stúdió kialakításának első lépésére egy végpont kialakításával. Ez lehetővé tette az ott zajló események élő közvetítését és a rögzített felvételek újbóli leadását. 13 csatorna vált elérhetővé a helyi rendszeren. Az év végén két új csatorna, a TV 2 és az RTL Klub kezdte meg műsorszolgáltatását és egy újabb videotéka nyitott az Újtelepen. Itt már több, mint 450 film közül választhattak az érdeklődők. 
1999 decemberében megalakult a sásdi Filmklub. Remek bevezetőként szolgált Giuseppe Tornatore által rendezett Cinema Paradiso című film. A mű megtekintése után bárki elmondhatta véleményét, feltehette kérdéseit. Az igazi film rajongók számára  új lehetőség nyílt a legújabb technikával felszerelt, Cinema City Pécs megnyitásával.
2001. nagy változást hozott a helyi kábeltévé használóinak. A szekszárdi Tarr Kft. átvette a rendszer üzemeltetését, év végéig kiépítette saját tulajdonú, csillagpontos rendszerét, mely internetet és telefonszolgáltatást is nyújtott. Öt évvel később megjelentek a műholdas televízió szolgáltatók, de ezek nem maradtak fenn sokáig. Eltűnésük oka, hogy csak televízió szolgáltatást tudtak nyújtani, miközben az otthonokban egyre több számítógép jelent meg. 
Az informatikai eszközök elterjedésével a fejlődés egyre inkább felgyorsult. A filmek főbb hordozói többé nem a videokazetták, hanem a CD-k, DVD-k lettek. A kezdeti „betárcsázós” internetet felváltották a gyorsabb technológiák. 2005. körül szinte minden háztartás, (amely rendelkezett telefonvonallal) ADSL internethozzáférést használhatott. A videomagnókat szinte teljesen kiszorították az egyszerű DVD-lejátszók, melyek modelljei 4-6 ezer forintért (mai áron kb. 10.000 Ft) beszerezhetőek voltak és a számítógéppel írt CD/DVD lemezeket is lejátszották. A televíziók tekintetében is új irány alakult ki, megjelentek a LED / TFT „lapos” tévék. A mobiltelefonok is egyre jobb kijelzőkkel kerültek forgalomba, bár méretük miatt nagyon messze álltak az igazi mozi élményétől. 
A 2016-os Múzeumok Éjszakája program keretein belül a Sásdi Történeti Téka megkezdte A Lovasíjász című film vetítését, melynek sásdi szereplője is volt.
A Covid–19-világjárvány ideje alatt előtérbe kerültek az otthon végezhető szabadidős, kikapcsolódási tevékenységek, és a világ is egyre inkább a digitális megoldásokat kezdte keresni az élet szinte minden területén. Megjelentek az okostévék, a mobilszolgáltatók adatkeretet biztosítottak előfizetőik számára, az otthonokban elérhetővé váltak a szupergyors internet csomagok. A korábban modernnek számító DVD-ket felváltották a Blu-Ray lemezek és lejátszók, melyek igazán kiváló minőséget biztosítottak, mégsem terjedtek el a háztartásokban. A streaming szolgáltatók minden eddiginél nagyobb forgalmat bonyolítottak. A jelenlegi felmérések szerint a háztartások közel fele rendelkezik streaming szolgáltatói előfizetéssel és megindult a televízió-előfizetések lemorzsolódása is.
2021-ben a Szoborkertben széleskörű összefogással kertmozi létesült. Különlegessége, hogy a pandémia utáni nyitáskor a semmiből jött létre. Nincs belépő, nincs fizetett alkalmazott. Minden alkalommal akad önkéntes segítő. Szabadidejében vetít a polgármester vagy az alpolgármester. Munkaidőn kívül segítenek a Városgazdálkodási NKft. és a Közösségi Ház dolgozói. Ha kell, pakol és segít maga a néző is.

Mikor gyermekeim (15 és 17 évesek) véleményét kérdeztem a témában, határozottak voltak. Az ő korosztályuk már nem néz TV-t. Unalmasnak tartják és a rengeteg reklámra sem kíváncsiak. Azonnali megoldásokat keresnek, amit legtöbbször internet segítségével kapnak meg. Otthon filmet szinte kizárólag streaming szolgáltatón keresztül néznek, barátokkal járnak moziba, ami igazi közösségi élményt nyújt.


Írta: Urvald Péter

Köszönet Berendi Pálnak az interjúért és a nyelvi támogatásért Horváthné Szabó Évának

Nyitókép: A mozi gépészhelyisége (2024) Forrás: saját kép




Felhasznált irodalom:
Levéltári Szemle, Levéltári Híradó 10. (1960) 1. szám, 10.
Művelődési Tájékoztató, 1967. szeptember, 147.: A mozik fejlődése Baranyában
Sásd. Sásd, 1982. 418; 450; 465; 498.
Aero História, 1990. december, 37.: Estére mozijegye volt

Korabeli sajtóanyag:
Dunántúl, 1926. január 29., 5.: Jótékonyság 
Dunántúl, 1926. március 9., 8.: Művészet – Zene
Dunántúl, 1933. augusztus 8., 6.: Műkedvelő előadás Sásdon
Dombóvár és Vidéke, 1934. március 17., 5.: Sásd március 15-iki ünnepélye
Dombóvár és Vidéke, 1934. június 23., 3.: Apolló Hangos Mozi Sásd
Dombóvár és Vidéke, 1934. október 27., 5.: A Sásdi Apolló Mozi
Dombóvár és Vidéke, 1934. november 17., 5.: Műsoros dalestély Murgács Kálmán közreműködésével
Dombóvár és Vidéke, 1934. december 1., 5.: A hegyháti járás jegyzői kara
Dombóvár és Vidéke, 1935. március 2., 5.: A Sásdi Apolló Mozinak
Pécsi Napló, 1935. április 4., 7.: Ellopták egy artista bőröndjét
Dombóvár és Vidéke, 1935. április 13., 5.: Nagyszabású kulturest Sásdon
Dombóvár és Vidéke, 1935. május 18., 3.: Szinház Sásdon
Dunántúl, 1937. június 24., 6.: Arcképleleplezési ünnepély Sásdon
Dunántúl, 1937. október 28., 5.: A sásdi főszolgabíró jubileuma
Dunántúl, 1938. május 1., 7.: Eucharisztikus díszgyűlés Sásdon
Napló, 1951. január 19. 5.: Nagy lendülettel folynak a Szovjet Filmhét előkészületei
Tolnai Népújság, 1952. február 2., 4.: Új munkások ezrei jönnek...
Dunántúli Napló, 1958. augusztus 13., 3.: A Moziüzemi Vállalat hároméves tervéből
Dunántúli Napló, 1964. november 11., 3.: Négyes találat Sásdon
Dunántúli Napló, 1965. január 23., 2.: Két új mozi a megyében
Dunántúli Napló, 1969. február 27., 1.: Változatos ünnepségsorozat Baranya megyében
Dunántúli Napló, 1979. július 19., 6.: Mozibérlet fiataloknak
Dunántúli Napló 1983. július 6. 4.: Mozirekonstrukció
Közművelődési Közlöny, 1987. január 27., 1688.: Kiváló munkáért
Dunántúli Napló, 1988. július 8., 4.: Sásdon
Sásd és Vidéke, 1989. szeptember, 17.: Hallotta?
Sásd és Vidéke, 1989. november, 2.: Parabola
Sásd és Vidéke, 1990. január, 8.: Már van, aki nézheti
Sásd és Vidéke, 1990. szeptember, 1.: A megoldás kulcsa
Sásd és Vidéke, 1990. december, 12.: Videotéka
Sásd és Vidéke, 1991. szeptember, 2.: Önkormányzati napló
Sásd és Vidéke, 1992. február, 8.: Videovarázs
Sásd és Vidéke, 1992. április, 10.: A paraboláról…
Sásd és Vidéke, 1992. május, 2.: Önkormányzati híradó
Sásd és Vidéke, 1992. szeptember, 2.: Önkormányzati híradó
Sásd és Vidéke, 1992. november, 5.: Moziműsor 1992. november 
Sásd és Vidéke, 1992. december, 8.: Közérdekű információk
Sásd és Vidéke, 1993. február, 2.: Önkormányzati híradó
Sásd és Vidéke, 1993. február, 14.: Parabolahírek
Sásd és Vidéke, 1993. június, 4.: Válaszlevél
Sásd és Vidéke, 1993. október, 6.: Felhívjuk
Sásd és Vidéke, 1994. február-március, 12.: Parabola-hírek
Sásd és Vidéke, 1994. október, 2.: Önkormányzati híradó
Sásd és Vidéke, 1997. január, 17.: Art Videotéka
Sásd és Vidéke, 1997. február, 16.: Parabola hírek
Sásd és Vidéke, 1998. február-március, 6.: Videotéka az Újtelepen; 20.: Tájékoztató
Sásd és Vidéke, 2000. március, 9.: Filmklub Sásdon
Sásd és Vidéke, 2022. január-február, 5.: Visszatekintés
Sásd és Vidéke, 2001. március, 2.: Önkormányzati híradó

Felhasznált webhelyek (2024.április 13.)
https://nfi.hu/filmarchivum/hirek-1/szaz-eve-indult-el-a-magyar-film-iroda-heti-hiradosorozata.html
https://nfi.hu/filmarchivum/hirek-1/125-eves-a-mozi.html
https://hangtar.oszk.hu/gramofon/dal-a-mozirol
https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/1282436/?list=eyJxdWVyeSI6ICJzXHUwMGUxc2QifQ&img=0
https://nmhh.hu/cikk/241952/Megindult_a_televizioelofizetesek_lemorzsolodasa_erosodik_a_streaming
https://www.facebook.com/groups/639157510239514/permalink/1556090285212894

Megjegyzések